Otthoni AC töltésnél a villanyóra nagyjából 8–15 százalékkal többet mutat, mint amennyi energia ténylegesen az akkumulátorba kerül. Kis töltési teljesítménynél és hidegben a tartomány felső, meleg időben és nagyobb teljesítménnyel az alsó vége felé mozdul el. A gyakorlatban ez annyit jelent, hogy a valós 100 km-es költséged ugyanennyivel magasabb, mint amit az autó fedélzeti fogyasztásmérője alapján kiszámolnál.
Mit jelent pontosan a töltési veszteség?
Két különböző számról van szó, és a félreértés is innen ered.
Az egyik az, amennyit az autó lát: ennyi energia került az akkumulátorba. Ezt mutatja a fedélzeti kijelző és a legtöbb autós alkalmazás.
A másik az, amennyit a villanyóra mér: ennyit vett ki a töltő a hálózatból. Ezt fizeted ki a szolgáltatónak.
A kettő soha nem egyezik. A különbség a töltési veszteség. Nem hiba és nem meghibásodás — a töltés fizikájának a velejárója. Minden elektromos autónál jelen van, minden töltővel.
Hová tűnik az energia?
Négy helyre, és érdemes tudni, melyik mekkora tétel.
Az autó fedélzeti töltője. Otthon váltakozó áramot (AC) kap az autó, az akkumulátort viszont egyenárammal (DC) kell tölteni. Az átalakítást az autóba épített fedélzeti töltő végzi, és minden átalakítás hővel jár. Ez a legnagyobb egyedi tétel.
Vezetékek és csatlakozók. A falban futó kábel, a töltőkábel és a csatlakozók ellenállása is hőt termel. Kicsi, de nem nulla.
Az akkumulátor belső ellenállása. Töltés közben maga a cella is melegszik. Ez is elveszett energia.
Az autó „ébrenléte”. Töltés alatt az autó nem alszik: fut a vezérlés, a kommunikáció a töltővel, sokszor az akkumulátor temperálása — fűtés vagy hűtés —, néha a klíma is. Ez a fogyasztás akkor is megy, ha közben az autó éppen lassan tölt.
Ez az utolsó pont a kulcs ahhoz, hogy megértsd, miért nem állandó a veszteség aránya.
Mikor nagyobb a veszteség?
Az „ébrenléti” fogyasztás nagyjából állandó, a betöltött energia viszont nem. Ha kis teljesítménnyel töltesz, ugyanaz a fix fogyasztás sokkal tovább terheli a rendszert — arányaiban tehát többet veszítesz.
| Helyzet | Mire számíts |
|---|---|
| Hagyományos konnektor, kb. 2,3 kW | A legrosszabb arány: hosszú töltés, sok fix fogyasztás |
| Egyfázisú fali töltő, 7,4 kW | Már érezhetően kedvezőbb |
| Háromfázisú fali töltő, 11 kW | Jellemzően a legkedvezőbb tartomány |
| Fagypont körüli hőmérséklet | Nagyobb veszteség: az akkut előbb temperálni kell |
| Sok rövid rátöltés | Rosszabb arány, mint egy hosszabb, összefüggő töltés |
Ezek tapasztalati összefüggések, nem laborértékek. Az arány autónként és töltőnként is eltér, mert a fedélzeti töltők hatásfoka gyártónként más. Ezért nem érdemes egyetlen pontos százalékot keresni — tartományban gondolkodj.
Ha még nem döntötted el, milyen teljesítményű töltő való hozzád, a várható töltési sebességről szóló leckében végigveheted, mit tud az autód fedélzeti töltője, és mi az, amit már hiába adnál rá.
Hogyan számolj a veszteséggel a költségben?
Egyszerű a módszer: számold ki, mennyi energia kell az autóba, aztán oszd el a hatásfokkal.
Vegyünk egy példát. Az autód 18 kWh-t fogyaszt 100 kilométeren, és 12 százalék veszteséggel számolsz:
- 18 ÷ 0,88 = kb. 20,5 kWh, ennyit mér a villanyóra 100 kilométerenként.
- Példa kedvéért 40 Ft/kWh-val számolva ez 100 kilométerenként kb. 820 Ft. A te tarifád ettől eltér, ezért a saját Ft/kWh értékedet írd be — keresd ki a legutóbbi villanyszámládról.
Ugyanez rossz körülmények között, 20 százalék veszteséggel: 18 ÷ 0,8 = 22,5 kWh, vagyis ugyanaz a 100 kilométer kb. 10 százalékkal többe kerül. Ekkora a tét — nem drámai, de a havi számlán már látszik.
Ha nem akarsz fejben számolni, a töltési költség kalkulátorunk végigvezet a lépéseken, a tarifák és az elszámolás részleteit pedig a költségek, tarifák, elszámolás leckében szedtük össze.
Mit tehetsz a veszteség csökkentéséért?
Nullára nem viheted le, de a tartomány alsó felébe be tudsz kerülni.
Tölts rendes fali töltőről, ne konnektorról. Ez a legnagyobb egyetlen lépés. A konnektoros töltés nemcsak lassú és kockázatos, hanem arányaiban a legpazarlóbb is.
Használd ki, amit az autód elbír. Ha a fedélzeti töltő 11 kW-ot tud, akkor a 11 kW-os töltés rövidebb, és arányaiban kevesebbet veszít, mint a 3,7 kW-os. Több ennél nem segít: a 22 kW-os töltő is csak annyit ad, amennyit az autó fogad.
Tölts inkább ritkábban, hosszabban. Napi öt perc rátöltés helyett heti két-három rendes töltés jobb arányt ad.
Hidegben tölts közvetlenül vezetés után. Ilyenkor az akkumulátor még meleg, nem kell külön fűteni.
Ne a veszteség miatt válassz töltőt. A különbség a jó minőségű töltők között ebben elenyésző. Sokkal többet számít, hogy a töltő stabilan tudja tartani az áramot, van-e terheléskezelése, és hogy szakszerű-e a bekötés.
Az otthoni töltés teljes képét — költség, sebesség, telepítés, napelem — az otthoni töltés útmutatónkban találod, a konkrét modelleket pedig az elektromos autó töltők között nézheted meg. A kínálatunkban lévő skandináv töltőkre 5 év gyártói garancia jár, a szállítás Magyarországon belül ingyenes.
Gyakori kérdések
Miért mutat az autóm kevesebbet, mint a villanyóra? Mert két különböző dolgot mérnek. Az autó azt látja, mennyi energia jutott be az akkumulátorba, a villanyóra pedig azt, mennyit vett ki a töltő a hálózatból. A kettő között van a fedélzeti töltő átalakítási vesztesége, a kábelek melegedése és az autó saját fogyasztása töltés közben. A különbség jellemzően 8–15 százalék.
Van olyan fali töltő, amelyik kevesebbet veszít? Maga a töltő az AC töltésnél nem alakít át semmit, csak vezérli és biztonságosan átengedi az áramot — így a saját vesztesége kicsi. A különbség inkább abból jön, hogy a töltő mekkora teljesítményt tud stabilan tartani, és hogy szakszerű-e a bekötés. Egy nagyobb teljesítményű, jól bekötött töltő rövidebb töltésidőt, és ezzel jobb arányt ad.
Miért romlik a helyzet télen? Két dolog jön össze. Az akkumulátort hidegben temperálni kell a töltéshez, ez energiát visz el, és ez az energia nem az akkuba, hanem a fűtésbe megy. Emellett télen az autó fogyasztása is nő, tehát ugyanahhoz a távolsághoz eleve több kWh kell. A kettő együtt magyarázza, miért lesz a téli számla magasabb.

